„- Ha lemondasz ‒ felelte Röfi döbbent suttogással ‒, akkor mi lesz velem?
- Mi lenne? Semmi.
- Gyűlöl engem, nem tudom miért. Ha azt tehetné, amit akar… De te biztonságban vagy, téged tisztel. Arról nem szólva, hogy te vagy az erősebb.
- Az imént te is jól verekedtél.
- Nálam volt a kagyló ‒ mondta Röfi egyszerűen. ‒ Jogom volt ahhoz, hogy beszéljek.
Simon is megmozdult a sötétben.
- Maradj meg vezérnek ‒ mondta.
- Te csak hallgass, Simon! Miért nem mondtad ki egyenesen, hogy nincs itt semmiféle szörny a szigeten?
- Én félek tőle ‒ mondta Röfi ‒, s ezért ismerem. Ha az ember fél valakitől, akkor meggyűlöli, de folyton muszáj rágondolnia. Elhiteti magával, hogy nincs is vele semmi baj… hogy rendes gyerek… s ha aztán újra meglátja, hát az olyan, mint az asztma, az ember nem kap lélegzetet. De mondok neked valamit, Ralph. Téged is gyűlöl.
- Engem? Miért?
- Nem tudom. Mert lekaptad a tűz miatt, s mert te vagy a vezér, és nem ő…
- De hát ő… ő Jack Merridew!
- Én sokat voltam ágyban fekvő beteg, hát sokat gondolkodtam. Ismerem az embereket… ismerem magam meg őt is. Téged nem bánthat, de ha te félreállsz, nekimegy az elsőnek, aki a keze ügyébe kerül… s az én leszek.
- Röfinek igaza van, Ralph. Ketten vagytok, te meg Jack. Te maradj meg vezérnek!”

1911. szeptember 19-én, 110 évvel ezelőtt született William Golding irodalmi Nobel-díjas brit regényíró, költő.

Nem olvastam tőle semmi mást A Legyek Ura című regényén kívül. A fotón látható Európa Diákkönyvtáras kiadást (2005, Déry Tibor fordítása) 2006. június 16-án, középiskolai tanulmányéveim végén kaptam osztályfőnökömtől kiváló tanulmányi eredményeimért. Még azon a nyáron elolvastam, és az élmény máig megmaradt bennem.
Legutóbb 2018 nyarán olvastam el újra, és rövid jegyzeteket is készítettem, amelyek alapján most a fenti idézetet kiválasztottam.
Azt hiszem, nem is kell hozzáfűzni semmit. Aki olvasta, biztos vagyok benne, hogy nem felejtette el, aki pedig nem, az ne hagyja ki.