Az orosz birodalom minden eddigi gaztettét diszkrét árnyékba húzódva követte el. A félmillió litván deportálását, a lengyelek százezreinek meggyilkolását, a krími tatárok megsemmisítését, mindezt fényképdokumentumok nélkül őrizte meg az emlékezet, mint olyasmit, ami bizonyíthatatlan, s ami előbb vagy utóbb misztifikációnak lesz kikiáltva. Ezzel szemben Csehszlovákia 1968-as lerohanását végig fényképezték és filmezték, s a filmszalagokat szerte a világon archívumok őrzik.
A cseh fotóriporterek és filmesek rájöttek, hogy éppen ők tehetik meg az egyetlent, ami még tehető volt: megőrizhetik a távoli jövő számára az erőszak képét. Tereza hét teljes napig az utcákon volt, és lefényképezte az orosz katonákat és tiszteket mindazokban a helyzetekben, melyek számukra kompromittálóak voltak. Az oroszok tehetetlenkedtek. Pontos utasítást kaptak, hogyan viselkedjenek, ha valaki fegyvert fog rájuk vagy kővel dobja meg őket, de hogy mitévők legyenek, ha a fényképezőgép lencséjével céloznak rájuk, azt senki sem mondta meg nekik.
Tereza rengeteg filmet fényképezett el. A felvételek jó felét előhívatlan negatív formájában szétosztogatta a külföldi újságíróknak (a határok éjjel-nappal nyitva álltak, jöttek-mentek a külhoni riporterek, hogy legalább körülnézzenek, s minden dokumentumért hálásak voltak). Sok fényképe jelent meg a legkülönfélébb külföldi újságokban: tankok voltak láthatók rajtuk, fenyegető öklök, rombadőlt házak, piros-kék-fehér véres zászlóval leborított halottak, motorbiciklis fiatalemberek, akik vadul száguldoztak a tankok körül, és hosszú rúdra erősített nemzeti zászlót lobogtattak, elképesztően kurta szoknyát viselő fiatal lányok, akik provokálták a szerencsétlen, szexuálisan kiéhezett orosz katonákat, s szemük láttára csókolóztak az ismeretlen járókelőkkel. Említettem már, hogy az orosz lerohanás nemcsak tragédia volt, hanem a gyűlölet ünnepe is, mely tele volt különös (s immár soha senkinek meg nem magyarázható) eufóriával
.”
(A lét elviselhetetlen könyűsége)

1929. április 1-én született Milan Kundera cseh regény- és drámaíró, műfordító.