Egyszer volt, hol nem volt, hetedhétországon túl, volt egy királyné. Ez a királyné halljatok csudát! olyan királyné volt, hogy maga szabta, varrta a ruháját. Egész nap el tudott üldögélni az ablak mellett, ott szabott, varrogatott s sóhajtozott magában, mert nem volt gyermeke. Egyszer, amint varr, megszúrja a tű az ujját, s mit gondol, mit nem, kinyitja az ablakot, hogy frissen hullott hóval mossa le a vért. Mert éppen hullott a hó javában. Ahogy kihajolt az ablakon, három csepp vér lecseppent a hóba, s úgy megtetszett a királynénak a pirosság a fehér hóban, hogy elsóhajtotta magát: Hej, Istenem, ha megáldanál engem egy olyan gyermekkel, aki olyan fehér volna, mint a hó, olyan piros, mint a vér, s olyan fekete, mint az ablak ébenfa rámája! Isten meghallgatta kérését, megáldotta egy leánykával, ki fehér volt mint a hó, piros, mint a vér, s a haja olyan ragyogó fekete, mint az ébenfa. Merthogy fehér volt, mint a hó, a kis leány, elnevezték Hófehérkének. (…)

1785. január 4-én született Jacob Ludwig Karl Grimm német nyelvész, irodalomtudós, a német filozófia és ókortudomány atyja.

Neve az évszázadok során egybefonódott a Grimm-mesékkel.
A Hanauban született Jacob Grimm jogot tanult a marburgi egyetemen, és itt kezdett el érdeklődni a német nyelv és irodalom története iránt is.Volt könyvtáros, diplomata, majd másodkönyvtáros a kasseli könyvtárban (ahol gimnáziumi éveit töltötte és ahol öccse is dolgozott), és mindeközben ideje nagy részét az irodalom- és nyelvtudománynak igyekezett szentelni. 1830-ban a göttingeni egyetem, majd 1841-től a berlini egyetem professzora lett, és haláláig itt tanított.

1806-tól kezdve gyűjtött német népmeséket öccsével, Wilhelmmel és baráti körükkel.
Öccsével közösen dolgozták fel és adták ki azt a kétkötetes mesegyűjteményt (1812-1815), a Kinder- und Hausmärchen der Brüder Grimm címűt, amelyek nem csupán világhírűvé tették őket, hanem mindenkori alapvető olvasmánnyá váltak. A gyűjtemény végső változata (1857), amelyet még hat teljes és tíz válogatott kiadás előzött meg, összesen kétszáz mesét és tizenegy gyermekeknek szóló legendát tartalmazott.
A mesék magyar nyelven először 1989-ben jelentek meg Márton László és Adamik Lajos fordításában.
2005 óta a Grimm-mesék az emberiség szellemi örökségének részei.