Egy könyv értelme gyakran oly távol van a történéstől … s oly nehéz megfogni. Főként olyankor, amikor az író költő, mint a Brontëk esetében. Az »Üvöltő szelek«-et nehezebb megérteni, mint a »Jane Eyre«-t, mert Emily nagyobb költő, mint Charlotte.
(Virginia Woolf)

1818. július 30-án, kétszázhárom évvel ezelőtt született Emily Brontë angol költő és regényíró.

Üvöltő szelek című egyetlen regénye először 1847-ben jelent meg, Londonban, Ellis Bell álnév alatt, és ma romantikus remekműként van számon tartva, sőt, sokan az első modern angol regényként tekintenek rá.
Nyolcadik osztályban olvastam először, és életem első valódi irodalmi élménye lett, az akkor még tényleg kötelező házi olvasmányok fölé emelkedve. Fel sem fogtam, hogy önmagáért az élményért és a lenyűgöző tartalomért olvastam türelmetlenül, kíváncsian, döbbenten vagy éppen dühösen.
A kötet anyukámé volt, nem túl népes könyvtárának egyik sokat lapozott, elnyűtt, a Kriterion Könyvkiadónál 1988-ban (születésem évében) megjelent példánya, melyhez Bíró Annamária írt utószót.
Én is sokszor átlapoztam, az újraolvasás szokása is vele kezdődött, és még alá is húzogattam benne ceruzával, emellett pedig még jegyzeteltem is egy keveset, pedáns és szép írással, vonalas füzet kitépett lapjaira (ezek a gyöngybetűs lapok a mai napig a kötetben vannak).
2020 októberében a nagyváradi Könyvmentők Egyesülettől megvásároltam egy 1968-as kiadását is, amely az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg, és amelyet 1988 június 11-én egy kicsengetés alkalmából ajándékoztak oda. Nemrég egy Szépirodalmi Könyvkiadós, 1981-ben megjelent példányát is hazavittem, az Olcsó Könyvtár sorozatukból. Mindhárom Sőtér István fordítása.
A fotón látható angol nyelvű kiadást Kolozsváron vettem egy könyvvásáron, 2011. április 16-án, de azt nem tudom megmondani, hogy melyiken. Úgy tűnik, hogy ekkor még nem jegyeztem le rendszeres pontossággal ezeket az információkat.